A Te régi CD/DVD lemezeid olvashatóak még?
Érdemes néha leellenőrizni, mielőtt kellemetlen meglepetések érnek.

Egy kis visszatekintés: majd' húsz évvel ezelőtt egy 4 MHz-es (még egyszer: négy MHz) XT volt az első gépem. Monokróm (fekete + narancssárga) monitor, 640 kB memória, 86 gombos billentyűzet, két darab 5.25" 360 kB kapacitású floppy-lemez olvasó. Az egyikről futott a DOS, a másikról meg a betöltendő program.

Se winchester, se egér, se internet...

Programok: DOS, az elmaradhatatlan Norton Commander és pár játék - talán a legemlékezetesebb ezek közül a Prince of Persia :)

Ha most a kezembe kerülne egy 5.25" floppy,
bizony, nem tudnék vele mit kezdeni...

Akkoriban az egyik legnagyobb kihívás volt floppy-n átvinni (arj-vel tömörítve!) az adatokat a szomszédba :)

Aztán múlt az idő, már 40 MB-os (NEM giga, mega) winchester, 4 MB RAM, színes monitor, majd az első SCSI-s CD-író horribilis összegért, stb-stb.

Adataink jó részét ma a számítógép belső, beépített winchesterén tároljuk. Aki igazán félti adatait, az mentést készít (rendszeresen) külső winchesterre, és/vagy learchiválja a legfontosabbakat CD/DVD-re.

A régi CD-ket, DVD-ket érdemes néha elővenni,
és leellenőrizni, hogy olvashatóak-e még.

Tesztelésre és mentés készítésére az egyik ingyenes program a dvdisaster.

Egy 2003-ban megírt CD-lemez olvasási tesztje: addig jó, amíg zöldül :)

Egy másik hasznos, és szintén ingyenes program a DVD Identifier. CD/DVD íródról, és a behelyezett írható lemezről ad információkat: típus, gyártó, kapacitás, max. írási sebesség.

Update: azért a winchesterek állapotát is érdemes néha ellenőrizni.

---------

Amíg mi annak idején a floppy-kkal küzdöttünk, addig mások, máshol, más szinteken, más feladatokkal voltak elfoglalva - de ugyanúgy a számítógép előtt ültek, mint mi.

Adatokat mentettek, dokumentumokat rögzítettek, archiváltak, listákat készítettek - ez volt a dolguk. Most, 20 évvel az adatok rögzítése után viszont érdekes problémába ütköztek azok, akik ezeket az adatokat vissza akarták olvasni - ugyanis nem volt mivel visszaolvasni.

(Ha nézed a Helyszínelőket, vagy a 24-et, akkor úgy gondol(hat)od, hogy ilyenkor beviszik a laborba a sérült adathordozót, ahol egy helyes vörös/szőke/barna lányka két kávé között röhögve visszaállítja az adatokat.)

A valóság egy kicsit más.

Érdemes és tanulságos elolvasni, hogy Magyarországon, 2009-ben mennyi munkát és időráfordítást követelt a kilencvenes évek elején rögzített adatokat visszaolvasni mágnesszalagról:

Barczi Imre: A mágnesszalag-bizottság krónikája.

"Az alábbiakban megkísérlem összefoglalni az egykori állambiztonsági szolgálat gépi nyilvántartását tartalmazó 18 mágnesszalag lementésének technikai történetét, tehát azt a 8 hónapos projektet, aminek a feladata egész pontosan az volt, hogy a szalagokon található még olvasható adatokat korszerű adathordozóra mentsük át, lehetővé téve a későbbi feldolgozást."

(forrás és folytatás itt.)

A Te adataid biztonságban vannak?

Update:

Hasonló, nosztalgikus cikk a Logout.hu-n: Kettőről a háromra - 286 vs 386