Gépember naplója

Ahhoz, hogy CD/DVD-lemezeid megfelelő "bánásmódban" részesíthesd,
először nézzük, mi is van a kezünkben.

Az első, kereskedelmi forgalomba került audió CD-lemez egyes források szerint az ABBA - Visitors, más forrás szerint Billy Joel - 52nd Street című albuma volt.

A CD/DVD-lemezek anyaga polikarbonát (PC) általában víztiszta, jó optikai tulajdonságokkal, hő- és ütésálló-képességgel rendelkező, hőre lágyuló szerves műanyag.

A polikarbonát - nagyon hosszú idő után - de lebomlik. Az öregedés során a molekuláris lebomlás sárgulást, vagy hajszálrepedéseket (mikroszkopikus repedéseket a lemez felszínen) hozhat létre.

A lemez anyagában lévő szennyeződések lebonthatják a műanyagot, vagy megtámadhatják a fémréteget is. A magas hőmérsékleten, páradús környezetben tárolt, vagy helytelenül kezelt lemezekben belső feszültségek keletkeznek, amelyek optikai torzítást, kettős törést okozhatnak. 

A CD-lemez felülete 32x nagyításban:

kép forrása

A kezünkről a lemezekre kerülő olajos-zsíros vegyületek, vagy a szerves anyagok gőzei is megtámadhatják a lemez felületét. A fémréteg elválhat a polikarbonát hordozótól, vagy a CD-R festékrétegétől.

A CD-lemezen kb. 1 Mb adat van 1mm2 felületen. Egy CD-n adatsávja - ha "letekernénk" - kb. 4.5 km hosszú lenne.

De hogyan szabaduljunk meg a lemezeink,
ezáltal adataink biztonságát veszélyeztető szennyeződésektől?

 

Ha NINCS rajtuk ráragasztott, nyomtatott borító, akkor: 

1. vidd ki a konyhába,
2. öblítsd le alaposan kézmeleg vízzel - így eltávolítod a felületi port,
3. tegyél rá pár csepp mosogatószert - zsíroldó hatása miatt ez a legjobb,
4. ÓVATOSAN, finom, körkörös(*) mozdulatokkal tisztítsd meg,
5. nagyon alaposan öblítsd le mindkét oldalát,
6. TISZTA, finom, puha, nem karcoló, vízszívó anyaggal körkörös(*) mozdulatokkal töröld le - az egyik legjobb anyag erre egy sokszor kimosott póló, vagy - kapaszkodj meg - pelenka (persze, nem az egyszer használatos) :)
7. hagyd pár percig a szabad levegőn, hogy az esetleg rajta maradt víz elpárologjon,
8. tedd vissza a helyére.

 

(*) Update:

Szerintem célszerűbb sugárirányban tisztogatni és törölgetni, nem pedig körkörösen.

Ha szerencsés vagy és nincs semmi szilárd szennyeződés a tisztító vagy törlő ruhán, akkor nincs gond a körkörös tisztítással, törléssel sem. Ha viszont nincs szerencséd és véletlenül mégis megkarcolod közben, akkor egy körkörösen "felvitt" karc többet árt, mert egy adott tracken összefüggő adatsor sérül, így jó esély van rá (a karc hosszától függően), hogy a hibajavító kód is sérül.

Sugárirányú karc esetén sok tracken lesz sérülés, de mindegyik trackben csak egy igen rövid szakaszon (keskeny a karc), vagyis a hibajavító kód képes lesz a javításra.

Köszönet a helyesbítésért Goompah-nak!

----------------------------------------------

A továbbiakban pár link és egy-két érdekes információ a lemezekről:

A CD-lemezek specifikációja:

további információk és képek forrása itt.

A DVD-lemezek specifikációja

további információk és képek forrása itt

----------------------------------------------

Andy McFadden (akinek mellesleg az Androidot is köszönhetjük) 1996 óta írja CD-Recordable FAQ oldalát, aminél alaposabb leírás talán az egész univerzumban sem létezik. :)

A hihetetlen mennyiségű információ magyarul is elérhető Nagy Szabolcs jóvoltából ezen az oldalon.

Elolvashatod benne, hogy pl. miért nem érdemes nyomtatott borítót ragasztani a CD/DVD felületére, illetve hogy milyen veszélyei vannak, ha tollal, vagy alkoholos filccel írsz rájuk.

További információkat is találsz még: a CD-k élettartama, szerkezete, anyaga, stb.

----------------------------------------------

"Mire van szükség egy darab CD gyártásához? 60 gramm kőolajra, 2 gramm bauxitra, fél deci vízre, némi lakkra, festékre és villamos áramra. A felhasznált anyagok grammokban mért mennyisége akkor válik több ezer tonnányi ijesztő hulladéktömeggé, ha számba vesszük, mennyit is használunk ezekből az adathordozókból. 2000-ben - egy év alatt - mintegy 20 milliárd lemezt gyártottak világszerte, 2005-ben ez a szám megduplázódott, mára pedig közelítünk az évi 50 milliárdhoz." (forrás és további infók itt)

----------------------------------------------

Ha kreatív akarsz lenni, itt nézz körül, miket készíthetsz kidobásra ítélt lemezeidből, illetve ha nagyon kocka vagy, készíthetsz órát is némi elavult számítástechnikai eszköz felhasználásával.

Vagy fújj buborékot:

----------------------------------------------

Végül a Household Hacker - kissé brutális - megoldása a lemezek karcmentesítésére: ezt csak saját felelősségedre próbáld ki :)

A Te régi CD/DVD lemezeid olvashatóak még?
Érdemes néha leellenőrizni, mielőtt kellemetlen meglepetések érnek.

Egy kis visszatekintés: majd' húsz évvel ezelőtt egy 4 MHz-es (még egyszer: négy MHz) XT volt az első gépem. Monokróm (fekete + narancssárga) monitor, 640 kB memória, 86 gombos billentyűzet, két darab 5.25" 360 kB kapacitású floppy-lemez olvasó. Az egyikről futott a DOS, a másikról meg a betöltendő program.

Se winchester, se egér, se internet...

Programok: DOS, az elmaradhatatlan Norton Commander és pár játék - talán a legemlékezetesebb ezek közül a Prince of Persia :)

Ha most a kezembe kerülne egy 5.25" floppy,
bizony, nem tudnék vele mit kezdeni...

Akkoriban az egyik legnagyobb kihívás volt floppy-n átvinni (arj-vel tömörítve!) az adatokat a szomszédba :)

Aztán múlt az idő, már 40 MB-os (NEM giga, mega) winchester, 4 MB RAM, színes monitor, majd az első SCSI-s CD-író horribilis összegért, stb-stb.

Adataink jó részét ma a számítógép belső, beépített winchesterén tároljuk. Aki igazán félti adatait, az mentést készít (rendszeresen) külső winchesterre, és/vagy learchiválja a legfontosabbakat CD/DVD-re.

A régi CD-ket, DVD-ket érdemes néha elővenni,
és leellenőrizni, hogy olvashatóak-e még.

Tesztelésre és mentés készítésére az egyik ingyenes program a dvdisaster.

Egy 2003-ban megírt CD-lemez olvasási tesztje: addig jó, amíg zöldül :)

Egy másik hasznos, és szintén ingyenes program a DVD Identifier. CD/DVD íródról, és a behelyezett írható lemezről ad információkat: típus, gyártó, kapacitás, max. írási sebesség.

Update: azért a winchesterek állapotát is érdemes néha ellenőrizni.

---------

Amíg mi annak idején a floppy-kkal küzdöttünk, addig mások, máshol, más szinteken, más feladatokkal voltak elfoglalva - de ugyanúgy a számítógép előtt ültek, mint mi.

Adatokat mentettek, dokumentumokat rögzítettek, archiváltak, listákat készítettek - ez volt a dolguk. Most, 20 évvel az adatok rögzítése után viszont érdekes problémába ütköztek azok, akik ezeket az adatokat vissza akarták olvasni - ugyanis nem volt mivel visszaolvasni.

(Ha nézed a Helyszínelőket, vagy a 24-et, akkor úgy gondol(hat)od, hogy ilyenkor beviszik a laborba a sérült adathordozót, ahol egy helyes vörös/szőke/barna lányka két kávé között röhögve visszaállítja az adatokat.)

A valóság egy kicsit más.

Érdemes és tanulságos elolvasni, hogy Magyarországon, 2009-ben mennyi munkát és időráfordítást követelt a kilencvenes évek elején rögzített adatokat visszaolvasni mágnesszalagról:

Barczi Imre: A mágnesszalag-bizottság krónikája.

"Az alábbiakban megkísérlem összefoglalni az egykori állambiztonsági szolgálat gépi nyilvántartását tartalmazó 18 mágnesszalag lementésének technikai történetét, tehát azt a 8 hónapos projektet, aminek a feladata egész pontosan az volt, hogy a szalagokon található még olvasható adatokat korszerű adathordozóra mentsük át, lehetővé téve a későbbi feldolgozást."

(forrás és folytatás itt.)

A Te adataid biztonságban vannak?

Update:

Hasonló, nosztalgikus cikk a Logout.hu-n: Kettőről a háromra - 286 vs 386 

Pár napig nálam "vendégeskedett" egy Acer Aspire 5730Z, amin a szokásos "varázslatokat" kellett végrehajtani:

- adatmentés
- újratelepítés / adatvisszatöltés
- belső tisztítás

Alul pár csavar eltávolítása után máris bent vagyunk a gép belsejében:

A műanyag hátlap feltűnően sok helyen szellőzik:

A ventillátort (már csak) egy csavar tartja:

A ventillátort levéve látod az összeállt koszt:

A levegő áramlását megakadályozó porréteg:

Öt csavar eltávolításával kijön a heatpipe:

A heatpipe tisztítás után:

A hővezető paszta maradékai a processzoron:

A processzor letisztítva:

A heatpipe-on a gyári hűtőpaszta maradékai:

A heatpipe tisztítás után:

A ventillátor alatti rész még porosan:

Ugyanaz tisztán:

A hűtőventillátor háza tisztítás előtt:

Illetve tisztítás után:

Tisztogatás és újrapasztázás után jó pár fokkal hűvösebb a processzor, és a hűtőventillátor is csendesebb lett jóval, mivel már kisebb fordulatszámon is át tudta fújni a hűtőborda lamelláin a megfelelő levegőmennyiséget.

Viszont a winchester hőmérséklete - annak ellenére, hogy közvetlenül alatta is vannak rések az alsó borításon - minden különösebb terhelés nélkül is 50 C fok körül mozog: ehhez a géphez mindenképpen ajánlott egy notebook-hűtő! 

Az alsó borításon lévő szellőzőlyukak miatt több levegő jut a gép belsejébe, viszont emiatt - lehetőleg - óvni kell attól, hogy olyan helyen üzemeltesd a gépet, ahol alulról sok port szívhat magába, pl.: terítőn, ágyon, takarón, szőnyegpadlón.

Ezt a gépet javasolt legalább évente egyszer kitakarítani - még szerencse, hogy viszonylag könnyen szétszedhető.

Acer Aspire 5730Z BIOS és driver letöltése innen.

Pistikét irodalomórán a tanárnéni megszólítja:

- Pistike! A Mikszáth-ot véletlenül X-szel írtad!
- Dehogyis Tanárnő! Az DirectX.

Jött a Re: a Főgeek-től, hogy OK, 1d3zZ3k C54k nYug0Dt4n.

Köszönet, forrás és még több geek humor 3rr3f3l3...

Tipikus hétvégi program: eljutok a saját gépemhez, és felrakom az elmaradt heti frissítéseket :) Nagy változást nem hozott a 10.61, "csak" biztonságosabb lett. Ha kíváncsi vagy, mi történt a "gépházban", a magyaropera blogon elolvashatod.

Lefuttattam a Peacekeeper tesztjét. Eredmény:

(Ezen a gépen a Google Chrome nincs fent, ezért maradt ki a tesztből)

Update:

Lefuttattam egy másik gépen is a tesztet:

Egy régebbi teszt eredményét

 (Opera 10.52 - 10.53 / Firefox 3.6.3 / IE 8 / Google Chrome)

ITT láthatod.